Az ügyvédi díjszabást a jogsegély nyújtásáért az erröl szóló 655/2004 Törvénytári számú, Igazságügy miniszteri rendelet szabályozza (a továbbiakban csak mint Rendelet).
A Rendelet 2. § 1. bekezdése értelmében az ügyvédi honorárium összegét az ügyvéd és ügyfele közötti egyezségben kell rögzíteni. A jogi segítségnyújtásról szóló szerzödésben a szerzödö felek megállapodhatnak a jutalom formájában és összegében, de az nem ütközhet a jó erkölcsbe.
A jutalom magába foglalja az adminisztrációval, valamint a jogi segítségnyújtással összefüggö többi munkálatokkal kapcsolatos kiadásokat is.
A jutalom viszont nem tartalmazza az ügyvéd székhelyén kívüli, egyes jogi cselekményeken való részvétellel kapcsolatos, utazással töltött idöért járó juttatást, amennyiben a szerzödö felek nem állapodnak meg másként.
A követekezöképpen lehet megállapodni a jutalmazás módjában:
a/ Átalány díj:
Egy ügy vagy annak részének az elintézéséért, illetve bizonyos (meghatározott vagy meghatározatlan) idöszakban nyújtandó jogi szolgáltatásért lehet ily módon megyegyezni.
b/ Tarifa szerinti díjazás:
A jutalom összege az ügyvédi díjszabás (tarifa) szerint határozandó meg aszerint, hogy milyen az elintézendö ügy ill. jog értéke vagy fajtája és hogy az ügyvéd hány jogi cselekményt realizált.
c/ Idö alapján történö jutalmazás
A jutalom összege az ügy elintésére fordítandó, órákban kifejezett idö alapján határozandó meg.
d/
A jutalom összege a bíróságon vagy egyéb állami szerven elintézett ügyben való pénzbeni részesedés alapján határozandó meg. A részesedés maximális összege az ügy értékének a 20 % - a.
e/ Egyszerü jogsegély
Az egyszerü jogsegély fogalma alatt az ügyvéd saját irodájában, a jogi képviselet ellátása nélkül nyújtott jogi tanácsadását kell érteni. Ilyen esetben az ügyvéd jogosult a tanácsadásra fordított idö alapján akár megkezdett negyed óránként (és nemcsak órás lebontásban) számlázni (a Rendelet 3. §).
A Rendelet 2. § 1. bekezdése értelmében az ügyvédi honorárium összegét az ügyvéd és ügyfele közötti egyezségben kell rögzíteni. A jogi segítségnyújtásról szóló szerzödésben a szerzödö felek megállapodhatnak a jutalom formájában és összegében, de az nem ütközhet a jó erkölcsbe.
A jutalom magába foglalja az adminisztrációval, valamint a jogi segítségnyújtással összefüggö többi munkálatokkal kapcsolatos kiadásokat is.
A jutalom viszont nem tartalmazza az ügyvéd székhelyén kívüli, egyes jogi cselekményeken való részvétellel kapcsolatos, utazással töltött idöért járó juttatást, amennyiben a szerzödö felek nem állapodnak meg másként.
A követekezöképpen lehet megállapodni a jutalmazás módjában:
a/ Átalány díj:
Egy ügy vagy annak részének az elintézéséért, illetve bizonyos (meghatározott vagy meghatározatlan) idöszakban nyújtandó jogi szolgáltatásért lehet ily módon megyegyezni.
b/ Tarifa szerinti díjazás:
A jutalom összege az ügyvédi díjszabás (tarifa) szerint határozandó meg aszerint, hogy milyen az elintézendö ügy ill. jog értéke vagy fajtája és hogy az ügyvéd hány jogi cselekményt realizált.
c/ Idö alapján történö jutalmazás
A jutalom összege az ügy elintésére fordítandó, órákban kifejezett idö alapján határozandó meg.
d/
A jutalom összege a bíróságon vagy egyéb állami szerven elintézett ügyben való pénzbeni részesedés alapján határozandó meg. A részesedés maximális összege az ügy értékének a 20 % - a.
e/ Egyszerü jogsegély
Az egyszerü jogsegély fogalma alatt az ügyvéd saját irodájában, a jogi képviselet ellátása nélkül nyújtott jogi tanácsadását kell érteni. Ilyen esetben az ügyvéd jogosult a tanácsadásra fordított idö alapján akár megkezdett negyed óránként (és nemcsak órás lebontásban) számlázni (a Rendelet 3. §).